A MAGYAR NYELV MÚZEUMA

Sátoraljaújhely–Széphalom, 2008

 

Széphalom egyik legjelentősebb történeti, irodalmi emlékhelyünk, Kazinczy Ferenchez kötődő eszmei és szimbolikus értékeinek köszönhetően nemzeti zarándokhely, a nyelvművelés, az elhivatott szellem, az emberi kiállás példájának jelképe. A mauzóleum előtti nyelvművelő rendezvények, ünnepségek összekapcsolták Széphalom történelmi és jelenkori szerepét. Erre épült a gondolat: Széphalom, a Kazinczy-emlékkert adjon otthont a magyar nyelv történetével és jelenével foglalkozó új múzeumi műhelynek.

Nagy kihívást jelentett, hogy miként lehet egy korhoz kötődő helyen, a hagyományokhoz hű és méltó módon úgy fejleszteni, hogy az a ma nyelvén szóljon, s mégis képes legyen megidézni a hely szellemét.

A múzeumban három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem, valamint egy hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére szolgáló előadótér kapott helyet, de múzeumként értelmezhető, átmeneti tér a történeti kert is. Ez megfelel a felvilágosodás kori eszméknek, melyek anno Kazinczyt is arra bírták, hogy nagy gondot fordítson kedves kertjének kialakítására. Írók, költők, a nyelvművelés halhatatlanjai mellett áll itt a világ nagy nyelvcsaládjait bemutató Nyelvcsaládfa-liget is. Egyedülálló vonzása, tanító szerepe különösen fontos Európának ezen a mindig sokszínű, élettel teli, sok nemzetiség lakta táján.

 

Építészet, belsőépítészet: Radványi György DLA, Ybl-díjas építész

Munkatársak: Majoros Ádám, Nemoda Zsófia, Stágel Soma

Pannontengeri töredékek és a tihanyi alapítólevél: Csete Ildikó textilművész

 

Fotó: Bujnovszky Tamás