Budapest, 2003
Építészek:
Aréna: Skardelli György Ybl-díjas építész, Pottyondy Péter
Tér és a kristályépületek: Skardelli György Ybl-díjas építész, Gáspár László, Lázár Ferenc
Létesítményfelelős építész: Szabados László
A Budapest Aréna felépítésének gondolata a Budapest Sportcsarnok 1999 decemberében történt leégését követően született meg. Az akkori döntéshozók törvényt hoztak, hogy valósítsuk meg az ország legnagyobb befogadó képességű, fedett, multifunkcionális épületét. A 12 500 nézőt befogadó létesítmény egy három elemből álló építészeti koncepció főszereplőjeként épült meg.
A városi környezetétől mintegy 6 méterrel elemelkedő tér az együttes domináns eleme, a csarnok és a kiegészítő funkciókat magukban fogadó kristályok alkotnak egy építészeti együttest. A tér méltó megközelítést, környezetet biztosít a csarnok részére, a gyalogosok életterét elválasztva a térszín alatt lévő parkolótól, szerviz- és beszállítóforgalomtól. A tér felszínét kisebb-nagyobb, éles kristályok hatják át ellenpontozva a csarnok hatalmas, áramvonalas tömegét, kapcsolatot biztosítva a tér alatt húzódó parkolóból érkező látogatók felé. A kompozíció harmadik, meghatározó eleme az együttesen uralkodó formatervezett tömeg, a csarnok. Míg a kristályok szinte áthasítják a tér kérgét, a csarnok nem is ér hozzá, 6 méter mélyről indul, s hidakkal csatlakozik annak életébe.
Fotó: Zsitva Tibor
