Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) Józsefvárosi Oktatási Épülete

Budapest, 2006

Építész tervező: Magyar Ádám
Építész munkatársak: Kun Róbert, Józsa Ágota, Csiszár Balázs
Belsőépítész tervező: Juhari Katalin
Belsőépítész munkatársak: Pém Ildikó, Cservenyák Eszter, Noll Márton

Az épület rövid története 2000-ben egy tervpályázattal indult. A folytatásban a pályázat nyertesei készítették az engedélyezési, ajánlatkérési, kivitelezési terveket is.
Az eredeti koncepció a tervezési folyamat során kicsit átalakult, s végül három különböző nagyságú előadót alakítottunk ki az épületben aulával, emeleti szemináriumi helyiségekkel és pincebeli társalgótérrel. Az apró kerthez nagy tetőterasz csatlakozik, amelyről azonban sajnálatosan elmaradt a zöldtető.
A végeredmény az építészi aggályok ellenére sikeresnek mondható, hiszen alapvetően pozitív visszajelzéseket kaptunk: sokan szeretik a házat. A legnagyobb nyereség mégis az lett, ami sokáig csak álomnak tűnt, hogy megszűnt az autós forgalom az egyetem új és meglevő százéves épületei közötti utcában. Helyette jól tervezett gyalogoszónát alakítottak ki, amely díszburkolatot, zöldsávot, megvilágítást kapott. Közben az egyik kar névadójának szobrát is elhelyezték az árkádok alatt. Magyarországon ritka, hogy egy városi közterület egyben egy campus központi fóruma is legyen!
Az átadás után nem sokkal elkészült a korábbi konyha-étterem átépítésével kiegészített kollégium is, így szinte teljessé vált a régi-új épületekből álló campus, miközben az utcában új üzletek, kávézók nyíltak.
Ez a 8–10 évet átfogó városmegújítási folyamat jó példa lehet arra, hogy ha egy közintézmény tudatos fejlesztése a környező városrészbe friss vérkeringést visz, az pozitívan befolyásolhatja a nehéz helyzetben lévő lakók életét is.

Fotó: Bujnovszky Tamás