Mád, 2004
Tervezés: KÁNON Építészeti Stúdió
Építészek: Benkő Ágnes, Wirth Péter
Belsőépítész: Benkő Ágnes
Művészettörténész: Dávid Ferenc
Restaurátor: Kisterenyei Ervin
Az első zsidó családok a 18. század elején telepedtek le Mádon. A gyarapodó közösség 1795-ben építette fel a késő barokk zsinagógát. Közel 150 évig tartó használatának az 1944-es deportálások vetettek véget. 1953-ban a műemléket „elhagyott vagyonként” államosították, de fenntartásáról nem gondoskodtak. 1978-ban leomlott a keleti oromfal, beszakítva a zsinagógai tér boltozatát. Ekkor nekifogtak a helyreállításnak – a cél új falusi könyvtár létesítése volt. A munkák félbemaradtak, de legalább néhány évre biztosították a műemlék fennmaradását.
Stúdiónk 2001-ben – alapos kutatás után – megtervezte az akkorra újra lepusztult zsinagóga helyreállítását. Az újjászülető zsinagóga hármas célt szolgál:
1. emlékmű, a zsidóság két évszázados itteni jelenlétének bizonyítéka;
2. multikulturális tér, melyet a mai mádiak hangversenyek, előadások céljára használhatnak;
3. templom, mely alkalmas arra, hogy a zarándokok csoportjai ott istentiszteletet tartsanak.
A kilencosztású nagyterem a 16. századi lengyel-litván reneszánsz találmánya. A négy kőoszloppal körülvett centrális szószék (bíma) a tanításra és imára rendelt tér lényege. A kevés copf elemmell díszített homlokzatok drámai ellentétben állnak a zsinagógai tér dekorációjának gazdagságával. A tóraszekrény körül kavargó színek és formák az Örökkévalót zenével, dallal, tánccal is dicsőítő haszid közösség életörömét hirdetik.
Fotó: Tóth József
