Építészet: ONL [Oosterhuis_Lénárd]
Tervezők: Kas Oosterhuis, Lénárd Ilona, Gijs Joosen, Owen Slootweg, Bas Wijnbeld, Nagy Anna, Bujdosó Attila, Márku Judit, Romvári Péter, Tom Krzempek, Rafael Seemann, Paulina Gurak, Michael Gorczynski, Lidia Badarnah, Jan Gasparik, Petr Vokal
Construction drawings for original sections: Szász László, Lengyel Csaba – STÚDIÓ’100 Kft.
A tervezés kiindulópontjáta régiből az újba való átmenet képezte. A belváros irányába néző északi homlokzatot a meglévő épületek uralják, az atrium teteje pedig alkalmazkodik a raktárépületek tetővonalához. Innentől a tető fokozatosan alakul át, ívesen emelkedik az új, kompakt épülettömeg fölé, amely merészen dől a köztér irányába.
A hat raktárból három maradt meg. A feladat a tömeg legalább hatvan százalékának meghagyása volt, illetve a belvároshoz közelebb eső két raktár első húsz méterének eltávolítása. Ezzel olyan kis tér jött létre, amely szerencsésen javítja a kapcsolatot a Nagyvásárcsarnoktól délre eső városi környezettel. Az első két raktárt gondosan felújítjuk, miközben módosítunk az ablakok függőleges méretén – így megnyitjuk a korábban zárt épületeket a Duna és a belső karzat irányába, és egyben kapcsolatot létesítünk a kerülettel.
Kifejezendő az ambíciót, hogy a Bálna korunk jól megkülönböztethető épülete legyen, a tervezőcsapat a non-standard építészet nyelvét választotta, mely a tömeges testre szabás modern termelési eljárásán alapul, aminek köszönhetően már nem szükséges tökéletesen azonos elemek ismétlésével operálni. A Bálnában minden acél- és üvegdarab mérete és formája egyedi, előállításuk ennek ellenére mégis gazdaságos volt a fejlett, számítógépes, file-to-factory gyártási eljárásnak köszönhetően. A valóban non-standard építészetnek óriási előnyei vannak. A kifejezés új szabadságát biztosítja az építész számára, míg gazdag formavilága és a tömeges testre szabás logikája a nagyközönség szemében is vonzóvá teszi.
Fotó: Bujnovszky Tamás
