Semmelweis Egyetem Oktatási és Kutatási Központ

Budapest, 2009

Vezető tervező: Noll Tamás Ybl-díjas építész
Építész: Madzin Attila
Projektépítész: Hidasnémeti Máté
Munkatársak: Alasztics Pál László, Cservenyák Eszter Ilka, Klie Ágnes, Légár Ágnes, Pém Ildikó, Sándor Gergely, Szűcs Zsófia, Tóth Krisztián, Varga Bence, Zahorán Gábor
Belsőépítész: Csavarga Rózsa
Pro Architectura-díj

Az épületegyüttes sűrű szövetbe épülő városi ház, ezért a funkciókat a hagyományoknak megfelelően vertikálisan tagoltuk. Az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek színtereit nem külön épületszárnyba helyeztük, hanem az épületrészek alsó, publikus szintjére: a földszintre, az alagsorba és a galériaszintre. Az aulatérből nyíló közlekedőmagok vezetnek az emeletenként elhelyezett intézetekhez. A fésűs épületszárnyban elhelyezkedő ÁOK-intézetek adminisztrációs, igazgatási és oktatási helyiségei a hosszanti épülettraktusokban kaptak helyet.
Az egyetem építészetileg puritán, szigorú elvekbe rendezett, tiszta alaprajzi szerkezetű épület. A belsőépítészet is az egyszerűség, átláthatóság igényével próbál alkalmazkodni ehhez. A természetes anyagok – mint a fa és a kő – használatával oldottá válnak a belső terek, a régi egyetemek hangulatát idézzük meg a sok fafelülettel, a természetes kövekkel. A natúr beton falfelületek is – amelyeken a sablon rasztere formai elemként látszik ‒ a padlóval, a bútorral azonos, magas műszaki és kivitelezési minőséggel készültek.

Fotó: Bujnovszky Tamás