NEMZETI EMLÉKHELY

Balf, 2008

 

Mivel évente több alkalommal is Sopronba igyekezvén Balfon a temető felé kanyarodom a csodálatos templom iránti vonzalmam és Szerb Antal iránti szeretetem miatt, az emlékhely tervezését építész pályám egyik legszebb felkérésének tekintem. Az első közös bejárást követő helyszíni sétáim során biztossá vált számomra, hogy Füredi Oszkár a középkori temetőfal külső oldalára tervezett síremléke, mely több mint nyolcezer, a nyugati határszélen megölt és elföldelt áldozatnak állított 1948-ban emléket, vezérmotívumát fogja képezni a tervnek. A messziről tornyot mutató szimbolikus kémény az alatta elhelyezkedő kőtömbbel azt jelképezi, hogy a fal nem engedte tovább a munkaszolgálatosokat a temetőn keresztül a templomhoz vezető úton, szándékosan terelte le őket az útról és vezette őket a kőfalnak, jelezvén, „életútjuk” végállomásához érkeztek.

A szabadságba vezető útról lehajtott és a falhoz terelt munkaszolgálatosokat embernél kissé nagyobb kőlapok jelenítik meg. A kövek a megfáradt, elcsigázott, agyondolgoztatott, megalázott foglyokat szimbolizálják. Három különböző kemény mészkőből kialakított „alakjaik” arra utalnak, hogy a kivégzettek között voltak híres irodalmárok, polgárok, iparosok, kereskedők, tanárok és diákok, nők és férfiak és – amint a négy alacsonyabb vörös kő tanúsítja – fiatalkorúak is. Az egyenes záródású kövek a nem zsidó vallású, de velük teljes közösséget vállaló keresztényeket testesítik meg, a zsidó munkaszolgálatosok a történeti sírkövek leegyszerűsített záródásaiként jelennek meg. Az „erőltetett menet” végén a falhoz közeledve „a mindvégig egyenes gerincű kövek” egyre közelebb kerülnek a földhöz, közvetlenül a fal előtt már nem bírnak talpon maradni, elesnek, jelezve, számukra az út véget ért.

Az egyes elemek műhelyben készültek. A balfi munkák mintegy három hétig tartottak. A délelőtt beállított elemeket délután láttuk el a szükséges vasalással és rögzítettük betonágyba. A kőfaragói, tereprendezési, alapozási, kőelhelyezési és a rögzítés kiviteli munkálatait Faragó János és fia, Faragó Zsolt kőfaragómesterek végezték. A felemelő feladathoz méltó volt ez a kivitelezéssel a helyszínen közösen eltöltött idő.

Tervező: Winkler Barnabás építész, Kutas László szobrász

Fotó: Polgár Attila